Clone of A kábítószerekkel kapcsolatos európai helyzet 2023-ig – Az újonnan felmerülő fenyegetések és az új fejlemények áttekintése és értékelése (Európai kábítószer-jelentés 2023)

MINDENHOL, MINDEN, MINDENKI
Korunk kábítószerekkel kapcsolatos problémáinak kezelése összetett kihívást jelent

A kábítószerek jelentős hatással vannak az európai emberek egészségére és biztonságára

Az Európai kábítószer-jelentés 2023 elemzéséből származó egyik fő üzenet, hogy a kábítószerek használatának hatása ma már szinte mindenhol megmutatkozik társadalmunkban. Majdnem minden pszichoaktív tulajdonságokkal rendelkező szert fel lehet használni kábítószerként. Ebből következően mindenki – közvetlenül vagy közvetve – érintett lehet a tiltott szerek használatában és az azzal összefüggő problémákban.

Európai kábítószer-helyzet 2023-ban – áttekintés

A legtöbb tiltott szer hozzáférhetősége továbbra is magas

Az Európai Unióban jellemzően használt tiltott kábítószerek kínálatával kapcsolatos mutatók elemzése arra enged következtetni, hogy az összes szertípus esetében továbbra is magas a hozzáférhetőség. A piacot jelenleg a kábítószerek szélesebb körének viszonylag nagy mértékű hozzáférhetősége jellemzi, és ezek a kábítószerek gyakran nagy hatáserősségben, illetve tisztaságban állnak rendelkezésre. Továbbra is nagy mennyiségű, intermodális konténerekben Európába szállított kábítószer kerül lefoglalásra, jelezve, hogy a szervezett bűnözői csoportok beszivárgásának egyik fő célpontját a kereskedelmi ellátási láncok jelentik. Európa továbbra is fontos előállítási területnek számít egyes anyagok, különösen a kannabisz és a szintetikus kábítószerek tekintetében.

A kábítószerek elérhetőségének és használatának nagyobb változatossága új egészségügyi és szakpolitikai kihívásokat teremt

A kábítószerek magas fokú hozzáférhetősége a kábítószerpiacon található anyagok nagyobb mértékű változatosságával jár együtt, ami egyúttal azt jelenti, hogy a fogyasztók pszichoaktív anyagok szélesebb körével találkoznak. Ezek közé tartoznak az új szintetikus kábítószerek, amelyek esetében az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos ismeretek gyakran korlátozottak. Ez aggodalomra ad okot egyrészt általánosságban a tiltott anyagok nagyobb mértékű használatának lehetősége kapcsán, továbbá a bizonyos anyagokhoz társuló megnövekedett kockázatokkal kapcsolatban. A szerhasználók nagyobb mértékben ki lehetnek téve a káros egészségügyi következményeknek, ideértve a mérgezéseket és a halálos túladagolást is, mivel esetleg tudtukon kívül nagyobb hatáserősségű vagy a piacon újonnan megjelenő anyagokat, illetve anyagkeverékeket fogyasztanak, amelyek esetében a kábítószerek közötti kölcsönhatások fokozhatják a lehetséges egészségügyi ártalmak mértékét.

A bizonyítékon alapuló és integrált válaszlépések hatásosak lehetnek, de gyakran nem állnak kellő mértékben rendelkezésre

Bár továbbra is fennállnak jelentős ismeretbeli hiányosságok, a szolgáltatások fejlesztésére irányuló kutatások és beruházások eredményeként ma már világosabb képpel rendelkezünk arról, hogy a drogprevenció, a kezelés, az ártalomcsökkentés és a felépülés támogatása területén várhatóan mely beavatkozások lesznek hatásosak. A szerhasználathoz társuló problémák és más összetett szociálpolitikai problémák kölcsönösen összefüggő jellege egyúttal azt is jelenti, hogy egyre inkább felismerik az integráltabb és átfogóbb válaszlépések szükségességét. Ezért más fontos területeken is szinergiákat kell kialakítani a szakpolitikákkal és gyakorlatokkal, ideértve a lakhatási támogatásokat, az általános egészségügyi ellátást, a fiataloknak és időseknek nyújtott szolgáltatásokat, a mentális egészség biztosítását és a büntető igazságszolgáltatás rendszerét. Európai szinten mind a kábítószerekre koncentráló válaszlépések, mind pedig a jól kidolgozott, integrált gondozási modellek hozzáférhetősége igen heterogén képet mutat, és sok országban mindkét területen fokozottabb beruházásra lenne szükség.

Válasz a sokrétűbb és összetettebb igényekre

Növekvő támogatás a bizonyítékokon alapuló megelőzési programok megvalósításához

A szerhasználat megelőzésének célja a pszichoaktív szerek használatának megszüntetése vagy késleltetése. Ez segítséget nyújthat azoknak is, akik a szerhasználat okozta zavarok kialakulásának elkerülése érdekében kezdték meg különféle anyagok használatát. A múltban azonban nem minden, ezen a területen alkalmazott megközelítés bizonyult hatásosnak, és egyre nagyobb az érdeklődés a bizonyítékokon alapuló prevenciós programok azonosítása és megvalósítása iránt. E célkitűzés elérését jelenleg elsősorban a különféle prevenciós programok nyilvántartásainak létrehozása, a képzési kezdeményezések és a minőségi standardok kidolgozása teszik lehetővé. Az Európai Prevenciós Tananyag célja a prevenciós erőfeszítések általános hatásosságának javítása. Jelenleg több mint 25 uniós tagállam és szomszédos ország rendelkezik az Európai Prevenciós Tananyag mentén képzett nemzeti oktatókkal. A megelőzési erőfeszítéseket az Xchange, azaz az Értékelt megelőzési beavatkozások európai online nyilvántartása is támogatja.

Tovább kell erősíteni az ártalomcsökkentő szolgáltatásokat

A kábítószerek használata számos akut és krónikus ártalmat okozhat, és köztudottan hozzájárul a globális betegségteherhez. Széles körben elfogadott, hogy a kapcsolódó ártalomcsökkentő válaszlépések – mint például az opioid agonista kezelés és a steril eszközök biztosítása az intravénás kábítószer-használó emberek számára – jelentős mértékű hozzájárulást jelentenek az egészségügyi ellátáshoz. Az ilyen típusú beavatkozások lefedettsége és az ezekhez való hozzáférhetőség azonban néhány uniós tagállamban továbbra sem kielégítő a becsült szükségletekhez viszonyítva. Egyes országokban újabb szolgáltatások – például ellenőrzött fogyasztói szobák, hazavihető naloxon programok vagy anyagbevizsgálást nyújtó szolgáltatások – kialakításába is befektetések történtek. Ezeknek a szolgáltatásoknak a hozzáférhetősége azonban továbbra is korlátozottabb maradt. Ezenkívül az országok között általában kisebb mértékű az egyetértés abban, hogy ezek az intézkedések milyen mértékben nyújtanak megfelelő választ a felmerült problémákra. Ezért további kutatásokra és értékelő vizsgálatokra van szükség a területre vonatkozó szakpolitikai egyeztetésekhez szükséges bizonyítékalap erősítése érdekében.

Európában a gyorsan változó kábítószer-helyzet új kihívásokat teremt az ártalomcsökkentés és a kockázatokkal kapcsolatos kommunikáció terén

A kábítószerek hozzáférhetőségében és a fogyasztási szokásban tapasztalható fokozódó sokrétűség eddig nem tapasztalt kihívást jelent az ártalmak csökkentését célzó beavatkozások fejlesztése és végrehajtása tekintetében. Ezekre a szolgáltatásokra azért van szükség, hogy csökkenteni lehessen az összetettebb fogyasztási mintázatokkal, az új anyagokkal és a szerkombinációkkal összefüggő egészségügyi kockázatokat. Meg kell vizsgálni például, hogy mik minősülnek a szerhasználattal kapcsolatos hatásos ártalomcsökkentő megközelítéseknek, legyen szó szintetikus opioidok, szintetikus stimulánsok, kannabisztermékek új típusai és formái vagy disszociatív gyógyszerek, például a ketamin fogyasztásáról. Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a nagy hatáserősségű anyagok vagy anyagkeverékek nem szándékos fogyasztásának következményei. Erre vonatkozóan a legfontosabb szakpolitikai megfontolások közé tartoznak az ártalomcsökkentő szolgáltatások által megcélzott kockázati magtartások azonosítása, az ellátásban dolgozók munkáját alátámasztó bizonyítékok, és az ellátás minőségére vonatkozó standardok figyelembevétele. Ezzel párhuzamosan szükséges hatásos kockázati kommunikációs stratégiák kidolgozása annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét az ezen a területen újonnan felmerülő kockázatokra, különösen az új szerekkel, a szerek közötti kölcsönhatásokkal, a magas hatáserősségű szerekkel és a fogyasztás módjaival összefüggésben.

Beruházásokra van szükség a fertőző betegségek által jelentett terhek csökkentésével kapcsolatos célkitűzések eléréséhez

Az intravénás kábítószer-használó emberek nagy mértékben ki vannak téve a Hepatitis B és C, valamint a HIV fertőződés kockázatának. Az elmúlt évtizedben ugyan csökkent az intravénás kábítószer-használathoz köthető HIV-fertőzések száma, de a kérdés fennáll, hogy az új fertőzéseknek a legfrissebb adatokban látható alacsony száma – legalábbis részben – a Covid19-világjárvány okozta szűrési nehézségek miatti késedelmes diagnózisokra vezethető-e vissza. 

Más jelek is utalnak arra, hogy fokozottabb beruházásokra van szükség ahhoz, hogy 2030-ra el tudjuk érni Európában az AIDS és a vírusos hepatitis-megbetegedések felszámolására irányuló célt. Az elmúlt évtizedben a stimulánsok intravénás használatával összefüggésbe hozott kisebb, városi szintű HIV járványkitörések visszatérő problémát jelentettek Európában, ami arra utal, hogy további erőfeszítésekre van szükség az ezzel kapcsolatos ártalmak csökkentéséhez. Az intravénás kábítószer-használó emberek körében azonosított új HIV-esetek több mint felét későn diagnosztizálták, ami növeli a kapcsolódó megbetegedések és halálozás kockázatát. A steril tű és fecskendő biztosítása fontos szerepet játszik a fertőzések továbbadásának csökkentésében, de jelenleg csak néhány ország éri el a szolgáltatás lefedettségének WHO által javasolt szintjét. Számos országban akadályokba ütközik a széles körű HCV-szűrés és -kezelés, ami nem diagnosztizált és kezeletlen fertőzéseket eredményezhet.

A szakpolitikák és intézkedések megalapozásához kibővített toxikológiai és igazságügyi adatokra van szükség

Az Európai kábítószer-jelentés 2023 célja, hogy rávilágítson a szintetikus kábítószerek egyre növekvő jelentőségére, az újonnan megjelenő szerekre, a kábítószerpiacon tapasztalható új előállítási módszerekre, valamint arra a tényre, hogy a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos ártalmakat tovább súlyosbítják a tudatosan vagy véletlenül együtt fogyasztott kábítószerek közötti kölcsönhatások. Fontos aggályokat vet fel továbbá a természetes kannabinoidok mellett kimutatott szintetikus kannabinoidok továbbra is azonosítható előfordulása a növényi törmelékekben. Mindezek a problémák alátámasztják az idei elemzésünk vezérfonalát adó következtetést is, miszerint az igazságügyi és toxikológiai adatok alapvető fontosságúak a kábítószerpiaci fejlemények, valamint a kábítószer-fogyasztás változó mintázataihoz társuló egészségügyi következmények megismeréséhez. Jelenleg nem kellő mértékben állnak rendelkezésre ilyen adatok, ami nehezíti a kábítószerekkel kapcsolatos problémák teljes körű megismerését, többek között azt is, hogy milyen szerepet játszik a polidrog-használat a kábítószer-túladagolásos eseményekben. Pozitív fejlemény azonban, hogy 2024-től az Európai Unió új Kábítószer-ügynöksége elindítja az igazságügyi és toxikológiai laboratóriumok európai hálózatát, amelynek célja a kapacitások és adatforrások megerősítése lesz ezen a területen.

Az ukrajnai háború következményei az európai kábítószer-helyzetre nézve

Több mint egy évvel Oroszország Ukrajna elleni inváziója után Ukrajnát továbbra is humanitárius válság sújtja, és a konfliktus súlyosan érinti az ország egészségügyi és szociális ellátórendszerét. A háború megnehezítette az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, beleértve a kábítószer-használók kezelését is. Az ukrán egészségügyi minisztérium az opioid agonista kezelésben részt vevő személyek folyamatos ellátásának biztosítása érdekében partnerséget alakított ki számos civil szervezettel. Ezzel párhuzamosan ukrán állampolgárok továbbra is az Európai Unióban keresnek menedéket. Az uniós országoknak bővíteniük kellett kapacitásaikat annak érdekében, hogy ellátást tudjanak nyújtani a lakóhelyüket elhagyni kényszerült szerhasználó emberek számára. Ennek fontos eleme a nyelvi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint annak felismerése, hogy ezzel párhuzamosan lakhatási, szociális ellátási és gyermekgondozási támogatás biztosítására is szükség van. Az alapvető infrastruktúra megsemmisülése és a konfliktus változékonysága rendkívül megnehezítette Ukrajnában a kábítószerek nyomon követésére szolgáló rendszerek működtetését, valamint a kábítószer-helyzetben bekövetkezett változások figyelemmel követését. A rendelkezésre álló információk alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a heroin elérhetősége Ukrajnában a háború hatására a jelek szerint csökkent, a szintetikus kábítószerek előállítását és használatát azonban kevésbé érintette. Úgy tűnik, hogy a háború a Közép-Ázsián és a Kaukázuson, valamint a Fekete-tengeren keresztül Európába irányuló heroinforgalmat is akadályozza. Ennek egyik lehetséges következménye az, hogy a kábítószer-kereskedelmi tevékenység fokozódhat más, Európába vezető szállítási útvonalakon.

Kannabisz: új kihívások a szakpolitika és a gyakorlat számára

A kannabisszal kapcsolatos nemzeti szakpolitikák és szabályozási kihívások egyre összetettebbé válnak 

A kannabisszal kapcsolatos szakpolitikai és szabályozási válaszlépések kialakításakor egyre több, az anyag új megjelenési formájával és új használati módjával összefüggő kihívást szükséges figyelembe venni. Úgy tűnik, hogy ezen a területen a fejleményeket részben az amerikai rekreációs kannabiszpiacok létrehozása, részben pedig a kannabisznövény-kivonatokat tartalmazó fogyasztási cikkek kifejlesztéséhez fűződő fokozottabb kereskedelmi érdekek befolyásolják. Európában a kannabisszal kapcsolatos nemzeti szakpolitikák alkalmazási köre fokozatosan bővül, és a tiltott kannabisz ellenőrzésén túl ma már kiterjed a kannabisz terápiás célú felhasználásának szabályozására, valamint a kannabisz növény származékait tartalmazó kereskedelmi termékek megjelenésére is.

Megfelelő kiindulási adatokra van szükség a kannabisz szabályozásában bekövetkező esetleges változások hatásának értékeléséhez 

Egyes uniós tagállamokban továbbá folyamatban van a rekreációs célú kannabiszhasználatra vonatkozó szakpolitikai megközelítések módosítása. 2021 decemberében Málta jogszabályt fogadott el az otthoni termesztésről és a kannabisz magáncélú használatáról, valamint a rekreációs célú nonprofit közösségi termesztői klubokról. Németország az otthoni termesztés és a nonprofit klubok, Luxemburg pedig az otthoni termesztés engedélyezését tervezi; mindkét ország az értékesítési rendszer későbbi átalakításának szükségességére számít. Hollandia teszteli a „coffee shopok” zárt kannabisz-ellátási láncának modelljét, Csehország pedig egy szabályozott és adóköteles forgalmazási rendszerre vonatkozó tervet jelentett be. Emellett a nem EU-tagállam Svájc megkezdte az értékesítési, illetve egyéb forgalmazási rendszerek kísérleti vizsgálatának engedélyezését egyes városok előre kiválasztott lakosai számára. Függetlenül attól, hogy milyen jellegű szakpolitikai változások mennek végbe ezen a területen, azok hatásainak értékelése attól függ, hogy megfelelő kiindulási adatok rendelkezésre állnak-e, amelyek alapul szolgálhatnak a későbbi folyamatos nyomon követéshez és értékeléshez.

A kannabisztermékek széles körű hozzáférhetőségéből és használatából eredő közegészségügyi következmények megértése

A kannabisz továbbra is a leggyakrabban fogyasztott tiltott anyag. 2021-ben a lefoglalt kannabisz gyanta és növényi kannabisz mennyisége elérte az elmúlt évtized során tapasztalt legmagasabb szintet, ami azt jelzi, hogy a kannabisz-származékok továbbra is nagy mennyiségben állnak rendelkezésre Európában. Összességében az idei elemzés azt a következtetést vonta le, hogy jobban meg kell ismerni a kannabiszhasználók általános problémáit, valamint a meglévő továbbirányítási útvonalakat és kezelési lehetőségeket. A nemzeti jelentések szerint Európában a kannabisz felelős a kábítószer-használat miatti új kezelésbe lépések jelentős hányadáért, de a helyzet különbözően alakul az egyes országokban, részben az eltérő helyzet, részben a kapcsolódó adatok jelentésében való különbségek okán. Az EMCDDA közelmúltban elvégzett áttekintése megállapította, hogy a kannabiszhasználók számára egyre szélesebb körben válnak elérhetővé a különféle pszichoszociális kezelések – például a kognitív viselkedésterápiák –, de összességében még mindig nincs elegendő ismeret arra vonatkozóan, hogy ez a szerhasználói csoport milyen mértékben kér segítséget a problémáik kezeléséhez, és milyen típusú szolgáltatások lennének alkalmasak a felmerülő igényeik kielégítésére.

Diverzifikáció és hamisítás

Az Európában elérhető kannabisz termékek köre is egyre változatosabb. Ide tartoznak a nagy hatáserősségű kivonatok és ehető termékek, amelyek összefüggésbe hozhatók a kórházi sürgősségi osztályokon tapasztalt akut mérgezéses esetekkel. 2021-ben összességében emelkedett az olyan növényi anyagokkal kapcsolatos bejelentések száma, amelyekben a szintetikus kannabinoidok mellett THC-t vagy más természetes kannabinoidokat is találtak. Ez növelte az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy a rendszerint alacsony THC-tartalmú kannabisz termékeket nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal vegyítik, ami tovább erősíti az ilyen esetek kimutatására szolgáló toxikológiai elemzések jelentőségét. Tekintettel arra, hogy ezek a hamisított növényi anyagok látszólag növényi kannabisznak tűnnek, ezért a gyanútlan fogyasztók számára – megtévesztő módon – növényi kannabiszként kínálhatják. A szintetikus kannabinoidok némelyike rendkívül nagy hatáserősségű, és halálos vagy nem halálos kimenetelű túladagolásokkal hozható összefüggésbe. Az ehető kannabisz termékek – jellemzően kannabisz kivonattal átitatott „édességek” – 2021 óta egyre inkább elérhetőek az európai illegális piacon. Ezek a termékek egyrészt THC-tartalmuk miatt, másrészt amiatt jelentenek kockázatot, mert – különösen a gyermekek – összetéveszthetik őket a szabályozott kereskedelmi forgalomban kapható termékekkel (édességekkel). Az ehető termékek némelyike a kereskedelmi forgalomban kapható termékekhez hasonló csomagolásban érhető el. Tovább növeli az egészségügyi kockázatot az is, hogy sok ehető termék mintájában szintetikus kannabinoidokat is találtak.

Megjelent a HHC – az első félszintetikus kannabinoid – az európai kábítószerpiacon

A kannabiszpiac változatossága 2022 májusában tovább fokozódott, az első félszintetikus kannabinoid, a hexahidrokannabinol (HHC) első európai azonosításával. A HHC kémiai értelemben hasonló a delta-9-tetrahidrokannabinolhoz (delta-9-THC), amely a kannabisz fő pszichoaktív hatóanyaga, és úgy tűnik, hogy hatásukban is nagyjából hasonlóak. Emberek esetében azonban még nem vizsgálták részletekbe menően a HHC farmakológiai vagy toxikológiai hatásait. 2022 során az uniós tagállamok kétharmadában azonosították a HHC-t; illetve több uniós tagállamban kereskedelmi forgalomba került a kannabisz „legális” alternatívájaként. Az alacsony THC-tartalmú növényi kannabisz HHC-val való kezelését (impregnálását vagy keverését) követően, megjelenésében és illatában hasonlíthat a növényi kannabiszhoz. E-cigarettákban és élelmiszerekben is megjelent. Feltételezések szerint a HHC-t kannabidiolból (CBD) szintetizálják, amelyet alacsony THC-tartalmú kannabiszból (kender) vonnak ki. Megjelenése óta más félszintetikus kannabinoidokat is azonosítottak, ami keresletnövekedésre utalhat. A kannabisz ezen formáinak újszerűsége és az empirikus bizonyítékok hiánya azt jelenti, hogy jelentős mértékű a bizonytalanság ezen anyagok emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásait illetően.

A kokain és a szintetikus stimulánsok egyre jelentősebb szerephez jutnak

A kokain minden eddiginél nagyobb mennyiségben van jelen a piacon

2021-ben az európai uniós tagállamok rekordmennyiségű, 303 tonna kokaint foglaltak le. A kokain nagy mennyiségű, intermodális konténerekben történő csempészete – mely főként Európa nagy tengeri kikötőibe érkezik – jelentős tényező e kábítószer jelenlegi magas hozzáférhetőségében. A kokain nagy mennyiségben való elérhetőségének hatása tükröződik mind az egészséggel kapcsolatos problémák, mind pedig a bűnözés – többek között a kábítószerpiaci tevékenységekkel összefüggő erőszakos bűncselekmények számának – növekedésében. A nagy volumenű lefoglalásokból arra következtethetünk, hogy a bűnüldöző szervek fokozottabb erőfeszítéseket tesznek a főbb európai kikötőkön keresztül folytatott kereskedelem felszámolása érdekében. Vannak azonban arra utaló jelek is, hogy a csempészcsoportok új technikákat dolgoznak ki a felderítés kockázatának csökkentése érdekében. Bizonyítékok utalnak például arra, hogy kisebb, potenciálisan sérülékenyebb kikötőket céloznak meg mind az Európai Unió, mind pedig a szomszédos országok területén. Európában ma már létezik egy olyan, jól működő másodlagos kokain-előállító iparág is, amely megkönnyíti az innovatív csempészési módszerek alkalmazását, ezáltal megnehezítheti a kereskedelmi szállítmányokban elrejtett kokain felderítését.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a kokain nagy mennyiségben való elérhetőségének kedvezőtlen hatásairól 

Jelenleg a kokain a második leggyakrabban jelentett kábítószer, mind az elsőként kezelésbe lépőkre, mind pedig az akut kábítószer-mérgezéses esetekre vonatkozó adatok szerint. A rendelkezésre álló adatok arra is utalnak, hogy ez a kábítószer 2021-ben a halálos kimenetelű túladagolások mintegy ötödében szerepet játszott. A módszertani kihívások miatt azonban valószínűleg alacsony a kokain okozta halálozások bejelentési aránya. Úgy tűnik, hogy a hozzáférhetőség növekedésével egyenes arányban nő a kokain-probléma terjedése a marginalizálódott csoportokban, továbbá egyes tagállamok beszámoltak a kokain intravénás használatáról, valamint a crack kokain használatának növekedéséről. 

Szintetikus stimulánsok – a kábítószerpiacon tapasztalt nagyobb változatosság népegészségügyi kockázatokkal hozható összefüggésbe

A kokain mellett a szintetikus stimulánsok fogyasztása is mind a fizikai, mind pedig mentális egészséget érintő kockázatokkal jár. A legtöbb mutató arra utal, hogy továbbra is az amfetamin a leggyakrabban használt, tiltott szintetikus stimuláns Európában. Ezen a területen azonban egyre nagyobb változatosság figyelhető meg a kábítószerpiacon, és a jelek arra utalnak, hogy jelenleg a metamfetamin és a szintetikus katinonok a múltban tapasztaltnál jelentősebb mértékben járulnak jelenleg hozzá Európa stimulánsokkal kapcsolatos problémáihoz. Előfordulhat, hogy a fogyasztók a különféle stimulánsokat funkcionálisan hasonlónak tekintik, és a piacon való hozzáférhetőségük függvényében hajlandóak is kipróbálni a különféle szereket. Mivel a szintetikus stimulánsok hasonló kinézetű porok vagy tabletták formájában is kaphatóak, lehet, hogy a fogyasztók néha nincsenek tisztában azzal, hogy milyen stimulánst vagy stimulánsok milyen keverékét fogyasztják pontosan. Ezek a kábítószerek megtalálhatók az ecstasyként forgalmazott tablettákban is. Összességében a fejleményekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szerhasználók évről évre nagyobb mértékben vannak kitéve a káros egészségügyi kockázatoknak, ideértve a mérgezéseket, a mentális egészséget érintő akut és krónikus problémákat, a fertőző betegségeket és a halálozást is, mivel – adott esetben tudtukon kívül – nagyobb hatáserősségű vagy a kívánt szer helyett valamilyen új pszichoaktív szert fogyasztanak, és nagy kockázatot jelentő magatartást tanúsítanak.

A stimulánsok intravénás kábítószer-fogyasztással összefüggő ártalmakban játszott szerepének fokozottabb elismerése

Az intravénás kábítószer-fogyasztók jobban ki vannak téve a vérrel terjedő fertőzéseknek, illetve a halálos kimenetelű kábítószer-túladagolások kockázatának. Bár Európában az elmúlt évtizedekben csökkent az intravénás kábítószer-használat, továbbra is ez a kábítószerekkel összefüggő ártalmak egyik fő oka. Történelmi összehasonlításban mindig is a heroin volt az intravénás szerhasználattal összefüggésbe hozott elsődleges kábítószer. Ugyanakkor más kábítószereket, köztük stimulánsokat és gyógyszereket is egyre gyakrabban használnak intravénásan, akár önmagukban, akár heroinnal vagy más opioidokkal kombinálva. A stimulánsok intravénás használata és annak gyakoribb injektálása összefüggésbe hozható az Európa egyes városaiban tapasztalt helyi HIV járványkitörésekkel. A rosszul feloldott szintetikus stimulánsok, gyógyszerek vagy crack kokain intravénás használata egyúttal növelheti az érrendszer károsodását vagy a bakteriális fertőzések veszélyét is. Az intravénás polidrog-használat továbbá fokozhatja a kábítószer-túladagolás kockázatát. Ezért is kulcsfontosságú az intravénás kábítószer-használat változó mintázatai kapcsán megjelenő ártalmak megismerése és a megfelelő ártalomcsökkentő beavatkozások kidolgozása ezen ártalmak csökkentésére.

Megnövekedtek az MDMA piac ingadozására utaló jelek, azonban továbbra is aggodalomra adhatnak okot a nagy tisztaságú termékek

A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy összességében viszonylag stabil az MDMA-fogyasztás Európában, bár nemzeti szinten jelentős eltérések mutatkoznak. A jelenlegi helyzet a Covid19-járvánnyal összefüggésben jelentkező korábban tapasztalt átmenti csökkenést követi, mely csökkenés azért alakulhatott ki, mert a közösségi távolságtartásra vonatkozó intézkedések ellehetetlenítették az éjszakai életet és olyan egyéb társasági események megtartását, amelyekhez az MDMA használata társulni szokott. Európa továbbra is fontos központ az MDMA-előállítás szempontjából; mind a belföldi fogyasztásra szánt előállítás, mind pedig a nem uniós piacokra történő export jelentősnek mondható. A tipikusan 161–173 milligramm hatóanyag-tartalmú tabletták még mindig erősnek számítanak történeti viszonylatban, ami aggodalomra ad okot a fogyasztókat érő egészségügyi kockázatok miatt. A közelmúltban azonban az előállított mennyiségek lehetséges visszaesésére, illetve a tabletták MDMA-tartalmának csökkenésére utaló jelek figyelhetők meg. Nem egyértelmű, hogy ezek a jelek arra utalnak-e, hogy az előállítók számára nehézségekbe ütközik a prekurzor anyagok beszerzése, vagy inkább más, keresettebb vagy jövedelmezőbb anyagok előállítására tértek át, esetleg a piac az alacsonyabb hatóanyag-tartalmú termékek iránti fogyasztói keresletre reagál. Összességében azonban a nagy tisztaságú tabletták és porok továbbra is elérhetők az európai piacon, és ezek az információk fontosak az ezen a területen végzett megelőzési és ártalomcsökkentő beavatkozások megtervezéséhez.

Nagyobb változatosság a kábítószerek elérhetősége és használata terén

Megfigyelhető, hogy bizonyos csoportok körében a ketamin a jellemzően használt szerek körébe került

A lefoglalt, valamint az EU új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos Korai Jelzőrendszerében bejelentett ketamin mennyisége időben jelentős mértékű ingadozást mutat, de összességében az elmúlt években viszonylag magas szinten stabilizálódott. Ez – más információkkal együtt – arra enged következtetni, hogy a ketamin valószínűleg következetesen elérhető a nemzeti kábítószerpiacokon, és egyes csoportok körében mostanra a jellemzően használt szerek körébe került. A ketamint általában szippantják, de intravénásan is használható. Dózistól függően különböző akut és krónikus ártalmakat okozhat, amelyek a hosszú távú használóknál urológiai szövődményekkel és húgyhólyag-károsodással is járhat. A ketamin más kábítószer-keverékekhez, köztük MDMA porokhoz és tablettákhoz hozzáadva is előfordulhat. A „rózsaszín kokain” néven árult keverékekben is megtalálható, mely termékek a jelek szerint egyre nagyobb fogyasztói érdeklődésre tartanak számot. Európában a „rózsaszín kokain” kifejezés általában a ketamin más szintetikus kábítószerekkel, például amfetaminnal vagy MDMA-val alkotott keverékeire utal. Amint azt az Európai kábítószer-jelentés 2023 máshol is megjegyzi, a kábítószerek keverékeit használó emberek nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy pontosan milyen anyagokat fogyasztanak, illetve azzal, hogy a különféle kábítószerek közötti kölcsönhatások fokozott egészségügyi kockázatoknak tehetik ki őket.

Egészségügyi problémák a fiatalok körében a dinitrogén-oxid használata miatt

Az EMCDDA közelmúltban elvégzett áttekintése megállapította, hogy több uniós tagállamban növekszik a dinitrogén-oxid – más néven kéjgáz – bódultság elérésére történő használata. A dinitrogén-oxidnak számos kereskedelmi célú felhasználása ismert, és vitatott, hogy ehhez az anyaghoz milyen mértékben társulnak negatív egészségügyi kockázatok, különösen a szert csak alkalomszerűen használók esetében. A dinitrogén-oxid intenzív és krónikus használatát azonban olyan egészségügyi ártalmakkal hozták összefüggésbe, mint a mérgezések, az égési sérülések, illetve a tüdő sérülései, valamint hosszabb ideje folyamatosan használók esetében megállapítottak B12-vitamin hiányból eredő idegkárosodást is. Egyes európai városokban a rozsdamentes acélból készült, veszélyes hulladéknak számító kisebb patronok kezelése is fontos kérdéssé vált. Úgy tűnik, hogy a kéjgáz az európai piacon olcsónak és könnyen hozzáférhetőnek számít, mivel egyes országokban nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre a rekreációs használóknak szánt nagyobb gáztartályok, ezek azonban növelhetik a tüdőkárosodás kockázatát a bennük lévő nagyobb nyomás miatt. A rendelkezésre álló információk együttesen arra engednek következtetni, hogy erős érvek szólnak amellett, hogy a prevencióval és ártalomcsökkentéssel foglalkozó szolgáltatók a munkájuk során foglalkozzanak ezzel az anyaggal is. Jelenleg az egyes országok eltérő módon szabályozzák a dinitrogén-oxid kereskedelmét és használatát.

Egyre több jel utal a szintetikus katinonok fokozottabb hozzáférhetőségére és növekvő mértékű előállítására Európában

Az amfetamin vagy az MDMA „helyettesítésére” használt szintetikus katinonokat – például a 3-MMC-t és a 3-CMC-t – sokszor megtévesztő módon, más szerek neve alatt árulják. Bár a lefoglalások száma továbbra is viszonylag alacsony, egyes – általában Indiából származó anyagokat érintő – lefoglalások során igen nagy mennyiségű szintetikus katinont foglaltak le a hatóságok. Ez az információ, valamint az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy szintetikus katinonokat Európában is előállítanak, arra utalnak, hogy ezek az anyagok egyre könnyebben elérhetőek, így a jövőben egyre nagyobb szerepet játszhatnak a stimulánsok piacán. A fejlemények a bűnüldöző szerveket is új kihívások elé állítják, erre példa az az eset is, amikor Európában még nem szabályozott, kémiailag rejtett (maszkolt) szintetikus katinonokat csempésztek be a kontinensre, majd azt helyben átalakították szabályozás alatt lévő szintetikus katinonokká. A lefoglalt prekurzor anyagok nagy mennyisége arra utalhat, hogy a tagállamokban jelenleg nagy volumenű szintetikuskatinon-előállítás folyik az európai, és esetleg más piacok számára is.

A pszichedelikus kábítószerek terápiás felhasználása iránti növekvő érdeklődés lehetséges káros következményei

Mind a szakma, mind a közvélemény fokozott érdeklődést tanúsít egyes pszichedelikus szerek lehetséges terápiás felhasználása iránt, beleértve az új és kevéssé ismert szereket is. Egyre több klinikai tanulmány vizsgálja a különféle pszichedelikus anyagok mentális egészségre gyakorolt hatásait és az ebben rejlő lehetőségeket. Egyes kutatások ígéretesnek tűnnek, azonban ezen a területen nehéz általánosítani, egyrészt azért, mert a vizsgálatok nagy része még gyerekcipőben jár, másrészt pedig azért, mert a vizsgált szerek és megbetegedések rendkívül változatosak. A pszichedelikus szerekkel végzett kutatásokat nagy médiafigyelem övezi, ami aggodalomra ad okot, hiszen ösztönözheti az e szerekkel orvosi segítség nélkül történő kísérletezést, fokozottan kitéve a sérülékenyebb egyéneket a káros következmények kockázatának. Ugyanakkor bizonyíték van arra, hogy az Európai Unión belül és azon kívül is működnek olyan nem szabályozott programok, amelyek keretében a pszichedelikus anyagokat wellness, terápiás vagy spirituális beavatkozások részeként alkalmazzák. 

Összetettebb kihívások az opioidokhoz kapcsolódóan

Súlyosbodó opioidprobléma Európában

Európában továbbra is a heroin a leggyakrabban használt tiltott opioid, és továbbra is ez a kábítószer felelős a tiltott kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó egészségügyi terhek jelentős részéért. A rendelkezésre álló adatok azonban arra is utalnak, hogy a heroin már nem olyan központi jelentőségű, mint korábban, és úgy tűnik, hogy egyes országokban a szintetikus opioidok váltak a legsúlyosabb problémává. Az uniós tagállamok által lefoglalt heroin mennyisége 2021-ben több mint kétszeresére, 9,5 tonnára nőtt, emellett Törökország is rekordmennyiséget, 22,2 tonnát foglalt le. A jelentős volumenű lefoglalások ellenére kiskereskedelmi szinten csak elhanyagolható változások történtek a heroin árában, illetve tisztaságában, és a rendelkezésre álló adatok összességében azt jelzik, hogy a heroin elérhetősége továbbra is viszonylag magas. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, amely az új heroinhasználók esetében szignifikáns növekedést mutatna, emellett az európai adatok alapján a legtöbb országban a heroin-használók az idősebb korcsoportokba tartoznak, akik közül sokan már jó ideje kapcsolatban állnak a helyi ellátórendszerrel.

Csökken a heroin szerepe az opioidokkal összefüggő problémákban, de továbbra is jelentős károkat okoz

Bár összességében a heroin továbbra is szerepet játszik az opioidokhoz köthető halálesetek többségében, csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyekben ez a helyzet áll fenn. A kórházak sürgősségi osztályain tapasztalt akut kábítószer-mérgezéses esetekre vonatkozó adatok is arra utalnak, hogy bizonyos városokban más opioidok megelőzték az ilyen esetek fő okozójaként számon tartott heroint. Csökkent a heroin viszonylagos jelentősége a kábítószer-használatot célzó kezelésben való részvételi igény tekintetében is. Sok szempontból pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a heroin szerepe csökkent a kábítószerekkel kapcsolatos problémákban, ugyanakkor ez a megállapítás fenntartásokkal kezelendő. Európában még mindig jelentős a heroint használó emberek száma, és egyre összetettebbé válnak az ilyen szerhasználók egészségügyi és támogatási szükségletei. A polidrog-használat mintázatai elterjedtté váltak az opioidfogyasztók körében, és úgy tűnik, hogy a kábítószerek közötti kölcsönhatások – gyakran olyan esetekben, ahol a heroint más anyagokkal együtt használják – jelentős tényezővé váltak az ártalom kockázatának növekedése tekintetében. Emellett a régi és új szintetikus opioidok is egyre inkább összefüggésbe hozhatók a kábítószerekkel kapcsolatos halálozással és megbetegedéssel, és egyes országokban már az opioidokkal összefüggő problémák fő okozói.

Multidiszciplináris támogatásra van szükség az opioidhasználó kliensek idősödő kohorszának kezeléséhez

A jelenlegi becslések szerint 2021-ben az Európai Unióban a magas kockázatú opioidhasználók mintegy fele, becslések szerint 511 000 (Norvégiával és Törökországgal együtt 524 000) fő részesült opioid agonista kezelésben. A rendelkezésre álló adatok alátámasztják az opioid agonista kezelések hatásosságát, amellyel kapcsolatban kedvező egészségügyi és társadalmi eredményeket – többek között a halálozás kockázatának csökkenését – figyelték meg. Az opioid agonista kezelésben részesülő kliensek több mint 60%-a azonban ma már 40 éves vagy annál idősebb, és kevesebb mint 10%-uk 30 év alatti. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak az egészségügyi szükségletek összetettebb körét kell kezelniük egy olyan populációban, amely egyre sérülékenyebbé válik. Hatásos továbbirányítási útvonalakra van szükség az olyan általánosabb szolgáltatások eléréséhez, amelyek az idősödéssel összefüggő állapotok kezelését biztosítják. Ennek a gyakran erősen marginalizálódott csoportnak a kezelése során olyan összetett problémákra is választ kell adni, amelyek nem csak a szerhasználattal, hanem a mentális egészséget érintő problémákkal, a társadalmi elszigeteltséggel, a foglalkoztatással és a lakhatással is összefüggésben állnak. Ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni az általános egészségügyi és szociális szolgáltatókkal való eredményes, multidiszciplináris partnerségek kialakítására.

Jobban meg kell ismerni, hogy milyen szerepet játszik a polidrog-használat az opioidok okozta halálozásban

Továbbra is leggyakrabban az opioidok, jellemzően más szerekkel kombinációban, játszanak szerepet a kábítószer-használattal összefüggő halálesetekben. Míg az opioidokkal összefüggésbe hozható halálesetekkel kapcsolatos általános tendenciák stabilnak tűnnek, az idősebb korcsoportokban növekszik a halálesetek száma. Összességében úgy tűnik, hogy egyes országokban csökken a heroin szerepe az összesített halálozási arányszámokban. Azt is fontos megjegyezni, hogy a heroinnal összefüggő halálesetekben a heroin ritkán fordul elő önmagában, jelezve a polidrog-használat általánossá válását. Azokban a heroinnal összefüggő halálesetekben, ahol részletes toxikológiai információk állnak rendelkezésre, megállapítható, hogy gyakran más opioidok és gyógyszerek is azonosíthatók, amelyek szintén szerepet játszhattak a halálozásban. Egyes országokban emelkedni látszik azoknak a haláleseteknek a száma, amelyekben – gyakran az opioidok mellett – stimulánsok is érintettek, és a stimulánsok gyakrabban játszanak szerepet a fiatalabb korcsoportokban bekövetkező halálesetekben. Ezért el kell ismerni, hogy a polidrog-használati mintázatok fontos szerepet játszanak a kábítószer okozta halálozásban, és ez rávilágít a toxikológiai információk fejlesztésének szükségességére. A kábítószerek közötti kölcsönhatások azt is jelenthetik, hogy a kezelés-ellátási modelleket felül kell vizsgálni, és a kábítószer-túladagolás kockázatának csökkentését célzó egyes beavatkozások eredményes megvalósítása érdekében kiemelt figyelmet kell biztosítani a stimulánsok vagy a szintetikus opioidok heroinnal együtt történő használatára. A nagy hatáserősségű szintetikus opioidokkal kapcsolatba hozható túladagolások például több dózis beadását teszik szükségessé az opioid antagonista naloxon készítményből.

Az új benzodiazepinek és az opioidok közötti kölcsönhatások

A toxikológiai információk hiánya következtében nem ismerjük kellőképpen a benzodiazepinek opioidok által előidézett halálesetekben játszott szerepét. Európában elérhetőek a nem ellenőrzött és új benzodiazepinek; az adatok korlátozottsága azonban megnehezíti a használatuk mértékére vonatkozó következtetések levonását. Mindazonáltal a rendelkezésre álló adatok elegendőek ahhoz, hogy rávilágítsanak, hogy ezek az anyagok jelentős egészségügyi következményekkel járnak, különösen, ha más kábítószerekkel együtt fogyasztják őket. Gyakran nagyon olcsón elérhetőek, és a fiatalok sok esetben alkohollal együtt használják őket, ami potenciálisan súlyos egészségügyi reakciókat vagy helytelen viselkedést eredményezhet. A benzodiazepinek összefüggésbe hozhatók az opioid túladagolások növekvő kockázatával, továbbá egyes országokban emelkedett a benzodiazepinekhez köthető halálos kimenetelű túladagolások száma is. Észtország példája jól mutatja, hogy mennyire összetett lehet a kábítószerpiac ezen területe. Az országban a közelmúltban olyan keverékeket foglaltak le, amelyek a metonitazén nevű új szintetikus opioidot és bromazolámot, egy új benzodiazepint együttesen tartalmaztak.

Új szintetikus opioidok

Az Észak-Amerikában tapasztalt, kábítószerekkel kapcsolatos problémák rámutatnak arra, hogy az opioidok elérhetőségében és használatának mintázataiban bekövetkező változások milyen jelentős közegészségügyi következményekkel járhatnak. A világnak ebben a részében a nagy hatáserősségű fentanilszármazékok nagyrészt felváltották a vényköteles opioidokat és a heroint, és ezáltal az opioidok által előidézett halálesetek fő mozgatórugójává váltak. Az új szintetikus opioidok megjelenéséről beszámoltak Európában is, melynek egyes területein elterjedtebbé válhatnak, de jelenleg a hozzáférhetőség és a használat mintázatai nagyban különböznek az Észak-Amerikában tapasztaltaktól. A szintetikus opioidokkal összefüggő jelentősebb problémák leginkább néhány északi és balti országra korlátozódnak. 2021-ben az európai uniós tagállamok mintegy 140 fentanillal összefüggő halálesetet jelentettek. Ezek jelentős része gyógyászati használatra szánt fentanil eltérítésével hozható összefüggésbe. Bár ez valószínűleg alulbecslés, mégsem vethető össze az Észak-Amerikából ugyanebben az időszakban jelentett több ezer, fentanilhoz köthető halálesettel. Mindazonáltal 2009 és 2022 között összesen 74 új opioidot azonosítottak Európában; ezen felül az EU Korai Jelzőrendszere 2022-ben egy, 2023 első négy hónapjában pedig három további új szintetikus opioidról kapott hivatalos bejelentést. Az elmúlt években azonosított új opioidok többsége azonban nem a fentanilok csoportjába, hanem a rendkívül nagy hatáserősségű benzimidazol opioidok (nitazének) közé tartozik. A lefoglalások, fecskendőkben található maradványok és toxikológiai eredmények kapcsán rendelkezésre álló, a balti országok által bejelentett információk arra utalnak, hogy 2022. során ezekben az országokban nőtt az új típusú opioidok hozzáférhetősége és az azokhoz köthető ártalmak mértéke (beleértve a kábítószer okozta haláleseteket is), különösen a benzimidazol opioidokkal és a karfentanil elnevezésű fentanilszármazékkal összefüggésben. A közelmúltbeli lefoglalások során új szintetikus opioidokat is találtak egy új benzodiazepint és xilazint – egy, az állatgyógyászatban használat nyugtatót – tartalmazó keverékekben. Ezek a „benzo-dope” és „tranq-dope” néven ismert kombinációk Észak-Amerikában is jelentős problémát okoznak, ahol több halálos kimenetelű túladagolással is összefüggésbe hozták őket. Mivel az új szintetikus opioidok nagy hatáserősségű szerek, kis mennyiségben is elegendőek nagy számú szokásos adag előállításához, így esetükben fokozott lehet az életveszélyes mérgezések kockázata. Ez azt jelenti, hogy még ha jelenleg viszonylag korlátozottak is a problémák Európában, az anyagok e csoportja fenyegetést jelent, és a jövőben komolyabb hatást gyakorolhat az európai egészségre és biztonságra.

Európának fel kell készülnie az afganisztáni ópiummák-termesztés betiltásának lehetséges következményeire

Az Európában fogyasztott heroin nagy része Afganisztánban termesztett ópiummákból származik. 2022 áprilisában a Talibán elrendelte az ópiummák termesztésének tilalmát, ami felveti a kérdést, hogy ez milyen következményekkel járhat majd Európában az opioidok használatára nézve. A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét követően, becslések szerint, az ópiummák termesztése 2022-ben közel harmadával nőtt. A 2023-ra vonatkozó előzetes információk azonban arra utalnak, hogy a termesztési terület jelentős mértékben csökkent. Továbbá úgy tűnik, hogy a metamfetamin-előállítás visszafogása érdekében bevezetett párhuzamos intézkedések eredményeként a kábítószer-előállítás e formája kevésbé látható, és bizonyos mértékig esetleg vissza is szorult. Bár további bizonyítékokra van szükség jelen következtetések igazolására, de a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy 2023-ban Afganisztánban mind az ópium, mind a metamfetamin előállítása jelentősen csökkenhet. Több oka is van azonban annak, hogy miért nehéz megjósolni az ópiummák-termesztés tilalmának hosszú távú hatásait. Az ország mezőgazdasági termelőit sújtó gazdasági nehézségek például politikai szempontból megnehezíthetik a korlátozás tartós fenntartását. Ezen túlmenően a meglévő készletek, valamint amiatt, hogy általában több mint 12 hónapba telik, mire az ópiumtermés heroin formájában megjelenik Európa kiskereskedelmi kábítószerpiacán, még túl korai jóslatokba bocsátkozni az intézkedés európai heroin-piacra gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Mindazonáltal, amennyiben az ópiumtermesztés tilalmát végrehajtják és fenntartják, az jelentős hatással lehet a heroin hozzáférhetőségére. Az afganisztáni ópiumtermelés korábbi, rövid ideig tartó betiltása heroinhiányhoz vezetett Európában, ami egyes országokban az opioidfogyasztási szokások tartós megváltozását eredményezte. Ez azt jelenti, hogy Európának mindenképpen fel kell készülnie megfelelő válaszlépésekkel a heroin hozzáférhetőségében 2024-et követően várható visszaesés minden lehetséges hatására. Az egyik lehetséges következmény az opioid problémákhoz köthető kezelési igény megnövekedése. Aggodalomra adhat okot, hogy a heroin hozzáférhetőségében bekövetkező bármilyen visszaesés a szintetikus opioidok iránti kereslet növekedéséhez vezethet. Mivel ezen a területen jelenleg továbbra is bizonytalanok a fejlemények, a helyzet alakulását intenzíven nyomon kell követni. Változások észlelése esetén kockázatcsökkentő intézkedésekre lehet szükség, amelyek magukban foglalhatják a kezelési kapacitások növelését, az ártalomcsökkentési stratégiák felülvizsgálatát, valamint a szintetikus opioidok kínálatát célzó szigorúbb bűnüldöző intézkedések bevezetését. Végezetül további biztonsági kihívások kockázata állhat fenn; ilyen például az Afganisztánból érkező irreguláris migránsok fokozott beáramlása az ország vidéki szegény népességének romló gazdasági helyzete miatt.

Hivatkozások

Ajánlott idézés: A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (2023), Európai kábítószer-jelentés 2023: Tendenciák és fejlemények, https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-situation-in-europe-up-to-2023_hu

Azonosítók:

HTML: TD-02-23-150-HU-Q
ISBN: 978-92-9497-922-3
DOI: 10.2810/655559