Kannabisz: egészségügyi és szociális válaszlépések

Áttekintés

A legfontosabb kérdések

A kannabisz a legszélesebb körben használt tiltott szer Európában és az egész világon. A marihuána és a hasis mellett a drog egyre több új formájának megjelenése észlelhető az illegális piacon. Ezenfelül számos országban megjelentek olyan kereskedelmi termékek, amelyek a kannabisznövény kivonatait tar-talmazzák, de tetrahidrokannabinol- (THC-) tartalmuk alacsony. A szabályozási válaszlépések szintén egyre változatosabbak és összetettebbek, mivel bizonyos feltételek mellett gyógyászati célokra több országban is elérhetők a kannabisztermékek, egyes országok pedig tolerálják a rekreációs célú fogyasztás bizonyos formáit is. Ezért bár a legtöbb szociális és egészségügyi aggály középpontjában még mindig az illegális kannabiszfogyasztás áll, a terület mind a definíciók, mind a válaszlépések szempontjából egyre komplexebbé válik.

A kannabiszhasználat számos fizikai és mentális egészségi, szociális és gazdasági problémát eredményez-het, illetve súlyosbíthatja azokat. E problémák nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha a fogyasztás fiatalkorban kezdődik, és a használat rendszeressé, valamint tartóssá válik. A kannabiszhasználat és a kapcsolódó problémák kezelését szolgáló egészségügyi és szociális válaszlépések elsődleges célkitűzé-seinek tehát a következőkre kell kiterjedniük:

• a használat megelőzése, illetve a használat megkezdésének eltolása a serdülőkorból a fiatal felnőttkorba;
• annak megelőzése, hogy a kannabiszhasználat alkalmi helyett rendszeressé váljon;
• a káros használati módok csökkentése; valamint
• beavatkozások biztosítása (a kezelést is beleértve) azon személyek számára, akiknél a kannabisz-használat problémássá válik.

Lehetséges válaszlépések

• Prevenciós programok (például többkomponensű iskolai beavatkozások), amelyek fejlesztik a szociális kompetenciákat és a nemet mondási képességet, valamint az egészséges döntéshozási és megküzdési stratégiákat, továbbá korrigálják a droghasználattal kapcsolatos normatív tévedéseket; családi beavatkozások; illetve strukturált, számítógép-alapú beavatkozások.
• Kezelések interventions, beleértve a kognitív viselkedésterápiát, a motivációs interjút és a kontingencia menedzsmentet; egyes web- és számítógép-alapú beavatkozások. A többdimenziós családterápia is egy lehetőség a fiatal betegek számára.
• Ártalomcsökkentő beavatkozások, így például a kannabisz elszívásával kapcsolatos ártalmak kezelése, különösen, ha azt dohánnyal együtt fogyasztják.

Európai összkép

• Az általános megelőzést széles körben alkalmazzák, de az e területen követett módszerek nem mindig bizonyítékalapúak. A megfelelően kialakított iskolai prevenciós programok bizonyítottan csökkentik a kannabiszhasználatot. Egyes európai országokban célzott prevenciós módszereket alkalmaznak, legtöbbször a fiatalkorú bűnelkövetők, illetve a gondozási intézményben elhelyezett fiatalok esetében, ugyanakkor keveset lehet tudni ezek hatékonyságáról. A javallott prevenciós módszereket és rövid beavatkozásokat láthatóan nem alkalmazzák széles körben.
• Noha a beszámolók szerint az uniós tagállamok körülbelül felében bizonyos szinten elérhetők kannabiszspecifikus kezelések, számos országban a kannabiszprobléma által érintett emberek számára csak általános kezelési programokat kínálnak. A kezelést rendszerint közösségben vagy járóbeteg-ellátás keretében biztosítják, egyre nagyobb mértékben online. Ugyanakkor a kanna-bisszal kapcsolatos problémák tekintetében nyújtott kezelés mértéke és jellege nehezen foglalható össze uniós szinten.

A legfontosabb kérdések: a kannabiszhasználat mintázatai és a kapcsolódó ártalmak

A probléma azonosítása és meghatározása során a következő kulcsfontosságú kérdéseket kell megvála-szolni: ki az érintett, milyen típusú szerekről és szerhasználati mintázatokról van szó, és hol jelentkezik a probléma? A válaszlépéseket az érzékelt konkrét drogproblémákhoz kell igazítani, és azok országtól, illetve az adott időponttól függően eltérhetnek. Azon tényezők széles skáláját, amelyeket a folyamat e szakaszában figyelembe kell venni, A drogproblémák kezelésére irányuló egészségügyi és szociális válaszlépések kidolgozására és megvalósítására vonatkozó cselekvési keret tartalmazza.

A kannabisz a Cannabis sativa növény virágaiból vagy kivonatából származik. Európában a kannabisz-termékek egyre szélesebb körével találkozhatunk, számos összetételben és formában.

A kannabisz a legáltalánosabban használt tiltott szer Európában és az egész világon. A kannabiszhasználat a fiatal felnőttek körében a legelterjedtebb, és az első fogyasztás fiatalabb korban történik, mint a legtöbb egyéb tiltott szer esetében. A becslések szerint körülbelül 16 millió fiatal (15–34 éves) európai – e korcsoport 15%-a – használt kannabiszt az elmúlt évben: ez az adat a 15–24 éves korcsoportban körülbelül 20%. Ugyanakkor országonként jelentősen eltérő használati szintekről számolnak be: a fiatal felnőttek körében az elterjedtség rendszerint 3% és 22% közötti.

A kannabiszhasználat gyakran kipróbálás jellegű, és jellemzően csak rövid ideig tart fiatal felnőttkorban. Az emberek egy kisebb része azonban tartósabb és problémásabb szerhasználati mintázatokat alakít ki – e problémák a rendszeres, hosszútávú és nagy dózisú kannabiszfogyasztáshoz kapcsolódnak. Az ilyen problémák közé tartozhatnak a következők:

• rossz fizikai egészségi állapot (például krónikus légzőszervi tünetek);
• mentális egészségügyi problémák (például kannabiszfüggőség és pszichotikus tünetek);
• a gyenge iskolai teljesítményből, az iskola elvégzésének elmaradásából, a csökkent munkateljesít-ményből és a büntető igazságszolgáltatási rendszerbe való bekerülésből következő szociális és gazdasági problémák; valamint
• a terhesség alatt történő fogyasztás esetén a magzatra gyakorolt potenciális nemkívánatos hatások.

Ezek a mentális egészséggel kapcsolatos, valamint szociális és gazdasági kimenetelek valószínűbbek, ha a rendszeres használat a kamaszkorban kezdődik, amikor az agy még fejlődik. A kockázatok az erősebb kannabisztermékek használata esetében fokozódhatnak, különösen azoknál, amelyek magasabb kon-centrációban tartalmazzák a fő pszichoaktív összetevőt, a tetrahidrokannabinolt (THC). Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy egy másik összetevő, a kannabidiol (CBD) bizonyos koncentrációban enyhítheti a jelentős THC-dózisokhoz kapcsolódó ártalmakat. Emellett a kannabiszhasználat néha olyan akut tüneteket okozhat, amelyek miatt kórházi sürgősségi osztály felkeresése válik szükségessé. Világszerte elterjedt használata ellenére azonban a kannabiszfogyasztáshoz kapcsolódó halálesetek ritkák.

Annak negatív következményei, hogy a fiatalok a használattal vagy a birtoklással összefüggő bűncselek-mények miatt büntetett előéletűvé válnak, egyes országokban azzal kapcsolatos aggályokat vetettek fel, hogy a büntetőjogi szankciók a puszta kannabiszhasználat által okozott károkhoz viszonyítva esetleg aránytalanok. Ez az egyik olyan tényező, amely miatt e területen eltérő szabályozási modellekkel kezdtek kísérletezni.

Európában a kannabiszhasználat legáltalánosabb módja még mindig a dohánnyal keverten történő elszí-vás. Ez további egészségügyi kockázatokkal jár, miközben az ehhez kapcsolódó nikotinfüggőség szintén nehezítheti a kezelést. Mindez arra is rámutat, hogy a kannabisszal és a dohánnyal kapcsolatos szakpoli-tikákat és válaszlépéseket holisztikusabban kell megközelíteni.

Az elmúlt években – legalábbis részben a kannabiszszabályozás új modelljei bevezetésének köszönhetően – mind az elérhető kannabiszalapú termékek, mind a használati módok köre gyorsan bővült. Egyre többféle kapszula, olaj, különböző kannabisztartalmú ételek, illetve vaporizerek állnak rendelkezésre. Ezek az új termékek és használati módok, jóllehet esetleg kevésbé károsak, mint a kannabisz dohánnyal történő elszívása, különböző kockázatokat hordozhatnak. A kannabisztartalmú ételek például növelhetik a túladagolás kockázatát, beleértve a gyerekeket érintő véletlen eseteket is, akik számára vonzók az olyan termékek, mint a sütemények, édességek és csokoládék. Emellett a magas koncentrációjú kivonatok „dabbing” (vagyis a forró felületre csepegtetett kivonat gőzének beszívása) révén történő használata érzékelhetően jelentős egészségügyi kockázatokkal jár. A vaporizereknek számos olyan típusuk létezik, amelyek különböző kannabiszkivonatokkal, illetve -termékekkel használhatók, és ennek eredményeként különböző kockázatokkal járhatnak. A kannabiszos vaporizer-folyadékok e-cigarettákban történő használatához kapcsolódó, Észak-Amerikában 2019–2020-ban történt súlyos tüdőkárosodásokat az illegális vaporizer patronokban található adalékanyag vagy szennyező anyag okozta.

Egyre több az aggodalom az általában szintetikus kannabinoidoknak nevezett, nagyon erős szintetikus kannabinoid receptor agonistákkal kapcsolatos problémákat illetően is. Noha ugyanazokra a kannabinoid receptorokra hatnak az agyban, ezek a szerek nagyon eltérnek a kannabisztól, és használatukhoz sokkal súlyosabb következmények kapcsolódhatnak: akár halálosak is lehetnek. Ezekre az Új pszichoaktív anyagok: egészségügyi és szociális válaszlépésekcímű útmutató tér ki.

A kannabiszhasználat és a kapcsolódó problémák kezelését szolgáló egészségügyi és szociális válasz-lépések elsődleges célkitűzései tehát a következőkre terjedhetnek ki:

• a használat megelőzése, illetve a használat megkezdésének eltolása a serdülőkorból a fiatal felnőttkorba;
• annak megelőzése, hogy a kannabiszhasználat alkalmi helyett rendszeressé váljon;
• a káros használati módok csökkentése;
• a kezelés lehetővé tétele azon személyek számára, akiknél a kannabiszhasználat problémássá válik; valamint
• a kannabiszfogyasztást követő járművezetés, illetve más olyan tevékenységek valószínűségének csökkentése, amelyek során a kannabiszmérgezés növelheti a balesetek kockázatát.

A döntéshozók emellett esetleg azt is mérlegelni kívánják, hogy miként lehet a kannabiszt fogyasztó fiatalok büntető igazságszolgáltatási rendszerbe való bekerülését mérsékelni. Emellett ott, ahol a kannabisz bizonyos formái legálisan hozzáférhetővé válnak, fontos szempont lesz a termékbiztonságról való gondoskodás és a szabályozási biztosítékok érvényesítése (például a kiskorúaknak történő értékesítés megakadályozása).

A kannabiszhoz fűződő problémákkal kapcsolatos bizonyítékok és válaszlépések

A droggal kapcsolatos adott probléma kezelése terén valószínűleg hatékony, megfelelő válaszlépések kiválasztása megköveteli a beavatkozás vagy beavatkozások kombinációja által elérni kívánt elsődleges célok világos megértését. Ideális esetben a beavatkozásokat a rendelkezésre álló legerősebb bizonyíté-kokkal kell alátámasztani; ha azonban csak nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelke-zésre bizonyítékok, a meggyőzőbb adatok megszerzéséig a szakmai konszenzus lehet a legjobb megoldás. A drogproblémák kezelésére irányuló egészségügyi és szociális válaszlépések kidolgozására és megvalósítására vonatkozó cselekvési keret részletesebben tárgyalja, hogy mit kell figyelembe venni a legmegfelelőbb válaszlépési lehetőség kiválasztása során.

Megelőzés

Azok a prevenciós programok, amelyek hatékonynak bizonyultak a kannabiszhasználat tekintetében, általában fejlődési szempontúak és nem szerspecifikusak. A serdülőket célzó prevenciós programok gyakran arra irányulnak, hogy csökkentsék vagy késleltessék a kannabiszfogyasztást, az alkohol- és cigarettahasználattal együtt.

A megfelelően kialakított iskolai prevenciós programok bizonyítottan csökkentik a kannabiszhasználatot. E programok kézikönyvalapúak (ez azt jelenti, hogy megvalósításukat protokollok és a megvalósítók részére kiadott kézikönyvek segítségével standardizálják), továbbá általában több célra irányulnak: a szociális kompetenciák és a nemet mondási képességek fejlesztésére; a döntési és a megküzdési képesség javítására; a droghasználat szociális hatásaival kapcsolatos tudatosság fokozására; az azzal kapcsolatos normatív tévedések korrekciójára, hogy a kábítószer-használat általános a kortársak között; valamint a kábítószer-használattal járó kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatásra. A kizárólag a tanulók droghasználattal járó kockázatokkal kapcsolatos ismereteinek fokozását célzó iskolai programokról az derült ki, hogy a kannabisz és más kábítószerek használatának megelőzésében nem hatékonyak. A ser-dülők körében a kannabiszhasználat megelőzése érdekében az iskolákban végzett bizonyítékalapú beavatkozások körébe tartozik a Sobre Canyes i Petes program, egy olyan kezdeményezés, amelyről megállapítást nyert, hogy hasznos lehet a kannabiszt nem vagy alkalmilag használók rendszeres kanna-biszhasználóvá válásának megakadályozására; valamint az Unplugged program, amely hasznosnak bizonyult az alkohol, a dohány és a tiltott szerek használatának megelőzésében. Más pozitívan értékelt programok példáihoz lásd: Bevált gyakorlatok portálja – Xchange megelőzési nyilvántartás.

A leghatékonyabbnak azok a prevenciós programok tűnnek, amelyeket több színtéren és területen (pl. az iskolában, a családban, a közösségben) biztosítanak.

A társadalmi marketing alapelveit alkalmazó önálló tömegmédia-kampányok (beleértve a televíziós, rádiós, nyomtatott és internetes kampányokat), amelyek a droghasználat kockázatairól adnak tájékoz-tatást, a viselkedés megváltoztatása szempontjából hatástalannak tekinthetők. Éppen ezért általános-ságban ajánlatos, hogy ezek alkalmazását csak a megközelítések szélesebb körét magukban foglaló, emellett gondosan értékelt programok részeként mérlegeljék.

A rövid beavatkozások jellemzően a droghasználat intenzitásának csökkentésére, illetve arra irányulnak, hogy megakadályozzák a problémás szerhasználat kialakulását. E beavatkozások időben korlátozottak, céljaik és végrehajtási módjaik pedig jelentősen eltérhetnek. A megközelítés vonzerejének része, hogy különböző színtereken lehet használni – alkalmazhatják például háziorvosok, tanácsadók, ifjúságsegítők vagy rendőrök, illetve kezelőhelyeken is megvalósítható. Ez a fajta beavatkozás nagyrészt a motivációs interjú elemeiből áll. A legfrissebb beszámolók szerint bár az alkoholfogyasztásra gyakorolhatnak bizonyos hatást, a kannabiszhasználatot nem csökkentik, így további kutatásokra van szükség.

Egyre több tanulmány értékeli a digitális beavatkozások hatékonyságát, továbbá ígéretes, noha korláto-zott bizonyítékok állnak rendelkezésre arra, hogy a számítógép és internet segítségével kivitelezett strukturált beavatkozások elősegíthetik a kannabiszhasználat megelőzését.

A kannabiszhasználat megelőzését vagy késleltetését célzó beavatkozásokkal kapcsolatos bizonyítékok áttekintése

Megállapítás	Bizonyíték
	Hatás	Minőség
A többkomponensű beavatkozások csökkenthetik a kannabiszhasználatot – amennyiben az iskolában kerítenek sort rájuk a szociális kompetenciákra és befolyásolásra alapuló megközelítések alkalmazásával, korrigálva a normatív tévedéseket, valamint fejlesztve a szociális kompetenciákat és a nemet mondási képességet.	Előnyös	Magas
Az önálló – tudásalapú vagy kizárólag a szociális befolyásolási modelleken alapuló – iskolai beavatkozások a kannabiszhasználatot nem csökkentik (jobban, mint a szokásos tantervek).	Nem egyértelmű	Mérsékelt
A digitális megelőzési beavatkozások csökkenthetik a kannabiszhasználatot.	Előnyös	Alacsony
A rövid beavatkozások (pl. motivációs interjúk) igen csekély mértékű eredményt hozhatnak (vagy egyáltalán nem hoznak eredményt) a kannabiszhasználat csökkentése terén az olyan fiatal felnőttek körében, akiket még nem érint a rendszeres tiltott szerhasználat.	Nem egyértelmű	Alacsony
Az iskolában végzett rövid beavatkozások nem gyakorolnak jelentős hatást a kannabiszhasználatra.	Nem egyértelmű	Mérsékelt

A bizonyíték hatáselemének jelentése:
Előnyös: Bizonyíték a megcélzott irányban megjelenő előnyre. Nem egyértelmű: Nem egyértelmű, hogy a beavatkozás eléri-e a megcélzott előnyt. Lehetséges káros következmény: Lehetséges káros következ-ményre utaló vagy olyan bizonyíték áll rendelkezésre, amely szerint a beavatkozás a szándékolttal ellen-tétes hatású (pl. a droghasználatot inkább növeli, mint csökkenti).

A bizonyíték minőségelemének jelentése:
Magas: A rendelkezésre álló bizonyítékok nagyon megbízhatónak tűnnek. Mérsékelt: A rendelkezésre álló bizonyítékok elfogadható mértékben megbízhatónak tűnnek. Alacsony: A rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozottan megbízhatónak tűnnek. Nagyon alacsony: A rendelkezésre álló bizonyítékok egyelőre nem elégségesek, ennélfogva jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a beavatkozás eléri-e a megcélzott eredményt.

Ártalomcsökkentés

Más szerekkel összehasonlítva a kannabiszhasználattal kapcsolatos ártalomcsökkentés kevesebb figyelmet kap, de ettől függetlenül fontos. A kannabiszhasználattal kapcsolatos kockázatok elkerülésének leghatékonyabb módja a fogyasztástól való tartózkodás, és ez különösen fontos a gyerekek és serdülők esetében. Ugyanakkor azoknál, akik a kannabiszhasználat mellett döntenek, az ártalomcsökkentő beavatkozások a problémásabb fogyasztási mintázatok elkerülésére, a fogyasztás korlátozására, illetve annak tudatosítására fókuszálhatnak, hogy figyelni kell a használat esetleges hátrányos hatásaira az élet egyéb területein, például az iskolai teljesítmény, illetve a szociális kapcsolatok terén. Az alacsony kockázatú kannabiszfogyasztással kapcsolatos kanadai útmutató naprakésszé tétele érdekében végzett szakirodalmi áttekintés (Fischer et al, 2021) releváns, bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz. Ez, valamint a közelmúltban kidolgozott több más iránymutatás az alábbi kulcsfontosságú területeket emeli ki a kannabiszhasználathoz kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében.

A kannabisz (különösen dohánnyal kombinációban történő) elszívásával kapcsolatos sajátos káros hatások kezelése fontos, de elhanyagolt terület. E téren a beavatkozásoknak a szervezetbe juttatás olyan alternatív módjainak ösztönzésére kell fókuszálniuk, amelyek nem járnak elszívással vagy dohányhasználattal, és korlátozzák a belélegzésből eredő ártalmakat.

Az elszívás alternatívái, így a vaporizerek és a kannabisztartalmú ételek elérhetők, noha e módszerek nem kockázatmentesek. A kannabisztartalmú ételek használata kiküszöböli a belélegzéssel járó kockázatokat, de a pszichoaktív hatás kezdetének későbbre tolódása azt eredményezheti, hogy a fogyasztó a tervezettnél nagyobb dózisokat fogyaszt, és akut mellékhatásokat tapasztalhat. Kevés olyan bizonyíték áll rendelkezésre, amely alapján meg lehetne ítélni egyes bevett és új technológiák esetleges relatív előnyeit vagy hátrányait ezen a területen. Ugyanakkor amint azt fent kiemeltük, a vaporizerek egyes típusaihoz jelentős egészségügyi kockázatok kapcsolódhatnak, különösen a magas koncentrációjú kivo-natok használata esetén. Mindazonáltal népegészségügyi szempontból egyértelmű, hogy el kell kerülni a dohány és a kannabisz együttes használatát.

Az elszívás módszerei, így a „letüdőzés” és a levegő visszatartása, amelyet általánosan használnak a kannabisz elszívása során, fokozzák a mérgező anyagok bevitelét a tüdőbe. A kannabiszt használó embereket e gyakorlatok kerülésére kell ösztönözni.

A kannabisztermékek változatossága fokozza annak jelentőségét, hogy a használók megértsék az e szerek jellegében és összetételében mutatkozó eltérések hatásait. A magasabb THC-tartalmú termékekhez az akut és krónikus problémák kialakulásának fokozott kockázata kapcsolódik. Vannak arra utaló kísérleti bizonyítékok, hogy a CBD mérsékelheti a THC pszichoaktív, illetve potenciális nemkívánatos hatásait, így kedvezőbb lehet az alacsonyabb THC- és magasabb CBD-tartalmú kannabisz használata. Egyes emberek különféle okokból, így az alacsonyabb árak és a teszteléssel kapcsolatos aggodalmak miatt a kannabiszt szintetikus kannabinoidokkal helyettesíthetik. Ugyanakkor e szintetikus változatok tartalma és hatása eltérő lehet a kannabiszhoz képest, továbbá nagyon súlyos akut következményekkel járhatnak, az elhalálozást is beleértve (lásd Reflektorfényben… A szintetikus kannabinoidok). Újabb problémát jelent az olyan kannabisztermékek felbukkanása, amelyeket szintetikus kannabinoidokkal hígítottak fel, így az azokat használók tudtukon kívül ki lehetnek téve számos vegyi anyag hatásának.

A gyakori vagy intenzív (napi vagy szinte napi szintű) kannabiszhasználathoz az egészségügyi és szociális ártalmak magasabb kockázata kapcsolódik, így a kannabiszt fogyasztó embereknek, amennyire csak lehet, meg kell próbálniuk korlátozniuk a bevitelt – például csak hétvégére vagy a hét egy adott napjára.

A kutatások szerint a kannabisz hatása alatt történő gépjárművezetés fokozza a balesetek kockázatát, és e kockázat valószínűleg jelentősen magasabb, ha alkohol vagy más pszichoaktív anyag fogyasztására is sor kerül. Egyes tanulmányok szerint a kannabisz használatát követően több órán át tartózkodni kell a vezetéstől (illetve a veszélyes gépek kezelésétől). A kannabiszhasználóknak emellett ismerniük kell, illetve tiszteletben kell tartaniuk a kannabisz hatása alatt történő vezetésre alkalmazandó helyi jog-szabályi határértékeket, továbbá tudomásul kell venniük, hogy a THC sokáig megmarad a szervezetben, így a hatások elmúlása után is hosszú ideig kimutatható marad.

A kannabisz használatát különösen kerülnie kell a népesség egyes csoportjainak, amelyek esetében a kannabisszal kapcsolatos ártalmak kockázata magasabb. Ezek közé tartoznak a serdülők, azok, akiknek személyes vagy családi kórtörténetében pszichózis vagy szerhasználati zavar fordult elő, illetve a magzatot érintő nemkívánatos hatások elkerülése érdekében a terhes nők.

Kezelés

A kannabiszproblémák kezelése elsődlegesen pszichoszociális megközelítéseken alapul, serdülők esetében beleértve a többdimenziós családterápiát is. A pszichoszociális megközelítések olyan strukturált terápiás folyamatokat foglalnak magukban, amelyek a droghasználati viselkedés pszichológiai és szociális aspektusait egyaránt kezelik. Ezen intézkedések formája, időtartama és intenzitása eltérő lehet, de olyan megközelítéseket ölelnek fel, mint a kognitív viselkedésterápia, a kontingencia menedzsment és a moti-vációs interjú.

Konkrétabban a rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják a kognitív viselkedésterápiák alkalmazását felnőtteknél a kannabiszhasználat és a függőség kezelése céljából. A kognitív viselkedésterápia elősegíti a problémákkal való alternatív megküzdési képességek fejlődését, és a szerhasználathoz kapcsolódó magatartásformák megváltoztatására fókuszál az önkontroll és a szociális készségek fejlesztése, valamint a visszaesés megelőzése révén.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják továbbá a többdimenziós családterápia (multidimensional family therapy, MDFT) alkalmazását a kannabiszhasználat kezelése céljából a fiataloknál. Az MDFT a fiatalokat érintő problémák kezelésének integrált, átfogó, családcentrikus módszere. A serdülőkkel, illetve családjukkal és közösségükkel való együttműködést igényel a fiatal megküzdési, problémameg-oldási és döntéshozatali képességeinek fejlesztése, valamint a család működésének javítása érdekében.

A kannabiszhasználók eléréséhez egyre nagyobb mértékben alkalmaznak internet- és digitális alapú beavatkozásokat, és egyre több a bizonyíték arra, hogy ezek hatékonyak lehetnek a fogyasztás csökkenté-sében és (szükség esetén) a személyes kezelés előmozdításában. E módszer hatékonyságának alátámasz-tásához megalapozottabb bizonyítékokra van szükség.

Több folyamatban lévő kutatás vizsgálja a farmakológiai beavatkozások esetleges hasznosságát a kanna-bisszal kapcsolatos problémák esetében. Ezek közé tartozhat a THC és szintetikus változatai alkalma-zásának lehetősége más pszichoaktív gyógyszerekkel kombinációban, beleértve többek között az anti-depresszánsokat, a szorongásoldókat és a hangulatjavítókat. Mindazonáltal az eddigi eredmények következetlenek, és mindeddig nem azonosítottak olyan hatékony farmakológiai megközelítést, amely alkalmas lenne a kannabiszfüggőség kezelésére.

Kisszámú ember esetében a kannabiszhasználathoz súlyos mentális egészségi problémák kapcsolódhatnak. Skizofrénia vagy bipoláris zavar esetén nem ritka, hogy ezek mellé a kannabiszfüggőség diagnózisa is társul, emellett a kannabisz egyike a pszichotikus személyek által leggyakrabban fogyasztott szereknek. Fontos, hogy a mentális egészséggel és a szerekkel való visszaéléssel foglalkozó szervezetek felismerjék ezeket az eseteket, és biztosítsák a megfelelő beavatkozásokat. A pszichotikus zavarral élő személyeknek kerülniük kell a kannabiszt, és fel kell hívni a figyelmüket erre.

A problémás kannabiszhasználat kezelésével kapcsolatos bizonyítékok áttekintése

Megállapítás	Bizonyíték
	Hatás	Minőség
A pszichoszociális beavatkozások mérsékelhetik a kannabiszhasználatot és a kapcsolódó problémákat, azzal, hogy az intenzívebb (> 4 ülés > 1 hónap alatt) beavatkozások jobb eredményekkel járnak.	Előnyös	Alacsony
A digitális megelőzési beavatkozások csökkenthetik a kannabiszhasználatot.	Előnyös	Alacsony
A rövid viselkedési beavatkozások (pl. motivációs interjú) esetében nem állapították meg, hogy azok csökkentenék a kannabiszhasználatot azoknál a serdülőknél, akik már elérték a problémás szintet.	Nem egyértelmű	Mérsékelt

A bizonyíték hatáselemének jelentése:
Előnyös: Bizonyíték a megcélzott irányban megjelenő előnyre. Nem egyértelmű: Nem egyértelmű, hogy a beavatkozás eléri-e a megcélzott előnyt. Lehetséges káros következmény: Lehetséges káros következ-ményre utaló vagy olyan bizonyíték áll rendelkezésre, amely szerint a beavatkozás a szándékolttal ellen-tétes hatású (pl. a droghasználatot inkább növeli, mint csökkenti).

A bizonyíték minőségelemének jelentése:
Magas: A rendelkezésre álló bizonyítékok nagyon megbízhatónak tűnnek. Mérsékelt: A rendelkezésre álló bizonyítékok elfogadható mértékben megbízhatónak tűnnek. Alacsony: A rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozottan megbízhatónak tűnnek. Nagyon alacsony: A rendelkezésre álló bizonyítékok egyelőre nem elégségesek, ennélfogva jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a beavatkozás eléri-e a megcélzott eredményt.

Európai összkép: a kannabisszal kapcsolatos beavatkozások elérhetősége

Megelőzés

A kézikönyvalapú általános prevenciós programok – amelyek célja a szociális kompetenciák és a nemet mondási képesség fejlesztése, valamint a szociális befolyások kezelése, illetve a droghasználattal kapcso-latos normatív tévedések korrekciója – a beszámolók szerint az uniós országok körülbelül egynegyedében a megelőzési stratégiák központi elemét jelentik. A bizonyítékalapú családi programok elérhetősége kissé szélesebb körű. Más országok eltérő megelőzési megközelítéseket részesítenek előnyben, például a környezeti megelőző intézkedéseket vagy a közösségi megközelítéseket.

A veszélyeztetett csoportokra irányuló célzott prevenciós lépések mintegy 10 európai országban általá-nosak. E válaszlépések mind az egyéni viselkedést, mind a szociális kontextusokat célba veszik, emellett helyi szinten több szervezet és érintett vesz bennük részt (pl. a szociális ellátást biztosító intézmény-rendszer, a családok, a fiatalok és a rendőrség). A leggyakoribb célcsoportot a fiatalkorú bűnelkövetők, az iskolai és szociális problémák által érintett tanulók, valamint a gondozási intézményben elhelyezett fiatalok alkotják. E megelőzési stratégiák tartalmáról nem sokat lehet tudni, a hatékonyságukkal kapcso-latos értékelések köre pedig korlátozott. A javallott prevenciót a kockázatnak kitett személyek számára csak korlátozottan biztosítják Európában, és csak néhány ország számol be arról, hogy elérhetők ilyen programok azon emberek többsége számára, akiknek szükségük van rájuk.

Kezelés

A kannabiszproblémákkal első alkalommal kezelésbe lépők száma az Európai Unióban 2006 óta nő, noha az utóbbi időben vannak arra utaló jelek, hogy a számok esetleg stabilizálódnak. Ezek az adatok azonban egy olyan nyilvántartásból származnak, amely egyes országokban nem feltétlenül fedi le az összes színté-ren zajló kezelést. Az elmúlt évtizedben a kannabisz volt a leggyakrabban megjelölt elsődleges szer a ke-zelést megkezdő új kliensek körében. E növekedés számos tényezőre vezethető vissza, többek között a következőkre: a kannabiszhasználat változása az általános népesség körében, különös tekintettel az intenzív használatra; a kockázati megítélés változása; az erősebb kannabisztermékek növekvő hozzáfér-hetősége; valamint a beutalási gyakorlatban és a kezelésellátásban bekövetkezett változások. A büntető igazságszolgáltatási rendszer a kannabiszkezelésre való beutalás jelentős forrásává vált: Európában a kannabiszhasználók több mint egynegyedét a büntető igazságszolgáltatási rendszerből utalják először kezelésre, míg egyes országokban ez az arány jóval magasabb. Az adatokat az azzal kapcsolatos eltérő nemzeti meghatározások és gyakorlatok is befolyásolják, hogy mi minősül a kannabisszal kapcsolatos problémák kezelésének, ami az online végzett rövid beavatkozástól a bentlakásos ellátásba való felvételig terjedhet.

Összességében jobban meg kell ismernünk a kannabiszkezelést, beleértve a segítségkérők számát, a problémáikat, a segítségnyújtás színtereit, valamint a biztosított terápiás válaszlépéseket. Az adatok jelenleg arra utalnak, hogy a legtöbb kannabiszkezelést közösségben vagy járóbeteg-ellátás keretében nyújtják, de érdemes megjegyezni, hogy ötből körülbelül egy, fekvőbeteg-ellátásban végzett kezelésbe bekerülő személy elsődlegesen kannabisszal kapcsolatos problémákat jelöl meg. A kannabiszt használó személyeket célzó kezelési lehetőségek elérhetősége és köre országonként eltér, azok felmérése kihívást jelent. Az uniós országok körülbelül fele számol be arról, hogy biztosít valamilyen kannabiszspecifikus kezelést, és ezekben az országokban a szakértői vélemények szerint a kannabiszhasználati problémák miatt kezelésre szoruló személyek többsége hozzáfér a kezeléshez. Néhány ország arról számol be, hogy a lefedettség csak korlátozott, noha a szükséglet szintje összességében magas. Kevesebbet lehet tudni a kannabiszhasználati problémák kezelésének elérhetőségéről azokban az országokban, amelyek nem biztosítanak kannabiszspecifikus beavatkozásokat. A kezelési lefedettség tapasztalati értékelése különösen nehéz e területen, mivel a kannabisszal kapcsolatos problémák elterjedtségét nem mérik pontosan az általános népességen belül.

Szakpolitikai és gyakorlati következmények

Alapvetés

• E területen az alapvető válaszlépések olyan általános megelőzési megközelítéseket tartalmaznak, amelyek célja a használattól való eltántorítás vagy a használat megkezdésének késleltetése, vala-mint az, hogy pszichoszociális kezelést biztosítsanak a súlyosabb problémák által érintett személyek számára.

Lehetőségek

• Fokozottabb figyelmet kell fordítani a kannabiszhasználattal kapcsolatos ártalomcsökkentési meg-közelítésekre, különösen a szerhasználati mintázatokat és a dohánnyal együtt történő használatot illetően.
• Az új megközelítések értékelése mellett jobban ki lehetne aknázni az e-egészségügyi és digitális beavatkozásokat.
• A kannabisszal kapcsolatos, világszerte megjelenő új szabályozási modellek értékes információkat szolgáltathatnak a különböző szabályozási lehetőségek előnyeit és hátrányait, valamint a kanna-bisszal kapcsolatos problémákra adott válaszlépésekre gyakorolt hatásaikat illetően.

Hiányosságok

• Még mindig fokozni kell a kannabisszal kapcsolatos problémák jellegét érintő, illetve azzal kap-csolatos tudatosságot, hogy mik tekintendők a leghatékonyabb és legmegfelelőbb kezelési lehe-tőségeknek a különböző kliensek számára.
• Jobban meg kell ismerni a kannabiszhasználat miatti kezelésbe lépő személyeknél Európában alkalmazott kezelések típusait annak érdekében, hogy a kezelés nyújtása megfelelő és eredményes legyen.
• Fokozottabb konszenzusra van szükség azzal kapcsolatban, hogy mi tekintendő a kannabisz hatása alatt történő vezetés mérséklését szolgáló megfelelő módszernek.

Adatok és ábrák

Ebben a részben a 27 EU-tagországból, Norvégiából és Törökországból származó adatokra épülő, a fiatalok (15–34 éves korosztály) kannabiszhasználatával, valamint a kannabiszhasználókat célzó kezelésekkel kapcsolatos néhány kulcsfontosságú statisztikát mutatunk be. A részletesebb statisztikák, valamint a módszertani információk weboldalunk Statisztikai közlöny aloldalán találhatók. A lenti infografika interaktív verzióinak megtekintéséhez és a forrásadataihoz való hozzáféréshez kattintson az infografikára.

 

 

További források

EMCDDA

• Bevált gyakorlatok portálja – Xchange megelőzési nyilvántartás
• Statisztikai közlöny.
• Low-THC cannabis products in Europe, 2020.
• Európai kábítószer-jelentés 2021. Tendenciák és fejlemények.
• Monitoring and evaluating changes in cannabis policies: insights from the Americas, technikai jelentés, 2020.
• Developments in the European cannabis market, EMCDDA-tanulmány, 2019.
• Cannabis and driving: questions and answers for policymaking, 2018.
• A summary of reviews of evidence on the efficacy and safety of medical use of cannabis and cannabinoids, technikai jelentés, 2018.
• Cannabis legislation in Europe, 2017.
• New developments in cannabis regulation, 2017.
• Implementation of drug-, alcohol- and tobacco-related brief interventions in the European Union Member States, Norway and Turkey, technikai jelentés, 2017.
• Treatment of cannabis-related disorders in Europe, áttekintés, 2015.

Egyéb források

• Fischer B, Robinson T, Bullen C, Curran V, Jutras-Aswad D, Medina-Mora ME, Pacula RL, Rehm J, Room R, Brink WVD, Hall W. Lower-Risk Cannabis Use Guidelines (LRCUG) for reducing health harms from non-medical cannabis use: A comprehensive evidence and recommendations update, International Journal of Drug Policy, 2021 Aug 28:103381. doi: 10.1016/j.drugpo.2021.103381. Epub ahead of print. PMID: 34465496.

A jelen útmutatóról

Ez az útmutató áttekintést nyújt a kannabisszal kapcsolatos problémákra adandó egészségügyi és szociális válaszlépések megtervezése és megvalósítása során szem előtt tartandó legfontosabb szempontokról, valamint az elérhető beavatkozásokról és azok hatékonyságáról. Emellett figyelembe veszi a szakpolitikai és gyakorlati következményeket is. Ez az útmutató egy több részből álló dokumentum, a Drogproblémákkal kapcsolatos egészségügyi és szociális válaszlépések: 2021-es európai útmutató részét képezi.

Ajánlott hivatkozás: A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (2021), Kannabisz: egészségügyi és szociális válaszlépések, https://www.emcdda.europa.eu/publications/mini-guides/cannabis-health-a….

Azonosítók

HTML: TD-06-21-025-EN-Q
ISBN: 978-92-9497-674-1
DOI: 10.2810/153521